Demográfia · 10 perc olvasás

Miért öregszik Magyarország társadalma, és mi alakítja a népesség változását?

A népesség alakulását hosszú távon a születések, a halálozások és a migráció formálják. Ez a történet azt mutatja meg, hogyan rajzolódik ki ezekből Magyarország öregedő és csökkenő népessége.

Hol áll Magyarország az EU-ban a demográfia terén?

Magyarország helyezése a népesség, a születések és az öregedés fő mutatóiban az Európai Unió 27 országa között.

19. hely

Medián életkor

16. hely

1000 lakosra jutó élveszületések száma

8. hely

Átlagos életkor az első gyermek születésekor

25. hely

1000 lakosra jutó halálozások száma

23. hely

Természetes népességváltozás 1000 lakosra

11. hely

Időskori eltartottsági ráta

Hol áll Magyarország az EU-ban a demográfia terén?

Magyarország helyezése a népesség, a születések és az öregedés fő mutatóiban az Európai Unió 27 országa között.

19. hely

Medián életkor

16. hely

1000 lakosra jutó élveszületések száma

8. hely

Átlagos életkor az első gyermek születésekor

25. hely

1000 lakosra jutó halálozások száma

23. hely

Természetes népességváltozás 1000 lakosra

11. hely

Időskori eltartottsági ráta

Valóban öregszik Magyarország?

Medián életkor

A lakosság medián életkora

év

Forrás: Eurostat, eq_pop04

A magyar társadalom több mint három évvel idősebb, mint az EU-csatlakozáskor.

A magyar társadalom gyors ütemben öregszik. A medián életkor 2004 óta több mint három évvel emelkedett, és az elmúlt években gyorsabban nőtt, mint az EU-ban. 2025-ben már alig volt különbség Magyarország és az EU között. Ha a két trend hasonlóan folytatódik, néhány éven belül a magyar társadalom medián életkora akár meg is haladhatja az uniós átlagot.

Magyarország és a régió együtt öregszik.

A régióban mindenhol emelkedik a medián életkor, nagyjából hasonló ütemben. Magyarország már 2014-ben is az idősebb társadalmak közé tartozott, és azóta megőrizte ezt a helyét: ma is idősebb a régió több országánál.

Korfa

A népesség korcsoportok szerinti megoszlása

népességen belüli arány (%)

2025

Magyarország

Férfiak

Nők

85+

80–84

75–79

70–74

65–69

60–64

55–59

50–54

45–49

40–44

35–39

30–34

25–29

20–24

15–19

10–14

5–9

0–4

EU átlag

Férfiak

Nők

85+

80–84

75–79

70–74

65–69

60–64

55–59

50–54

45–49

40–44

35–39

30–34

25–29

20–24

15–19

10–14

5–9

0–4

Forrás: Eurostat, demo_pjangroup

A korfa alapján a magyar társadalom tovább öregszik.

A korfa jól mutatja, hogyan változik a társadalom szerkezete. A fiatalabb korosztályok kisebbek, mint a középkorúak: ma kevesebb gyerek van, mint ahány felnőtt a nagyobb létszámú korosztályokban.

Ez azt is jelenti, hogy az öregedés nem áll meg a mai szinten. Ahogy a mostani középkorú korosztályok egyre idősebbek lesznek, az idősebbek aránya tovább nőhet.

Magyarország társadalma tehát nemcsak ma idősebb, mint korábban, hanem a korfa alapján további öregedés előtt áll.

Mi alakítja egy ország népességét?

Egy ország népességét alapvetően három tényező alakítja: hány gyermek születik, hány ember hal meg, és hogyan változik a népesség a migráció miatt. A következő fejezetekben mindhárom folyamatot külön megvizsgáljuk.

Népességváltozás

Születések

Halálozások

Migráció egyenlege

A születések számát több dolog együtt alakítja. Számít, hogy hány nő van gyermekvállalási korban, egy család hány gyermeket vállal, és mikor érkezik az első vagy a következő gyermek. Ezek együtt határozzák meg, hogy egy évben hány gyermek születik.

1000 lakosra jutó élveszületések száma

Éves élveszületések száma ezer lakosra vetítve

1 000 lakosra

Forrás: Eurostat, tps00204

Arányaiban is egyre kevesebb gyermek születik Magyarországon.

Az élveszületések száma ezer lakosra vetítve is csökkent az elmúlt két évtizedben. Ez azt jelenti, hogy nem csupán a kisebb népesség miatt születik kevesebb gyermek, hanem a gyermekvállalás gyakorisága is visszaesett.

A csökkenés ellenére Magyarországon ma ugyanannyi gyermek születik, mint az uniós átlagban.

2025-ben Magyarországon ezer lakosra 7,7 élveszületés jutott, ami megegyezik az uniós átlaggal. A régióban Szlovákiában és Bulgáriában ennél magasabb, Romániában, Csehországban és Lengyelországban pedig alacsonyabb a születési arány.

Átlagos életkor az első gyermek születésekor

A nők átlagos életkora az első gyermek születésekor

év

Forrás: Eurostat, tps00017

A csökkenés egyik oka, hogy a gyermekvállalás egyre későbbre tolódik.

Magyarországon az első gyermek vállalásának átlagos életkora 2014 és 2024 között 27,7 évről 29 évre emelkedett. Az uniós átlag ugyanebben az időszakban 28,8 évről 29,9 évre nőtt. Az első gyermek megszületése ma átlagosan később történik, mint tíz évvel ezelőtt.

Teljes termékenységi arányszám

Az egy nőre jutó gyermekek átlagos száma

gyermek / nő

Forrás: Eurostat, demo_find

Egy másik tényező a termékenység, ami javult, de még mindig elmarad a népesség fenntartásához szükséges szinttől.

Magyarországon 2024-ben egy nőre átlagosan 1,41 gyermek jutott, ami már meghaladta az uniós 1,34-es átlagot. Ez azonban még mindig jóval a népesség természetes újratermelődéséhez szükséges, nagyjából 2,1^* gyermekes szint alatt van. Ez azt jelenti, hogy a mostani termékenység mellett a népesség hosszú távon önmagában nem tudja fenntartani a létszámát.

A 2,1-es értéket az Eurostat a fejlett országokban a helyettesítési szintként határozza meg, vagyis azt a termékenységi szintet, amely migráció nélkül hosszú távon nagyjából állandó népességet biztosít. forrás: Eurostat, demo_find — Fertility indicators.

Hogyan alakultak a halálozások?

A halálozások számát az ország népességének kora is erősen befolyásolja. Minél idősebb egy társadalom, annál több ember hal meg évente a népesség egészéhez viszonyítva. Az életkor, az egészségi állapot és az egészségügyi ellátás együtt alakítják ezt a mutatót.

Népességváltozás

Születések

Halálozások

Migráció egyenlege

1000 lakosra jutó halálozások száma

Éves halálozások száma ezer lakosra vetítve

1 000 lakosra

Forrás: Eurostat, tps00029

A halálozási arány Magyarországon tartósan magasabb az uniós átlagnál.

2014-ben Magyarországon 29%-kal volt magasabb a halálozási arány az EU átlagánál. 2025-ben a különbség 22% volt. Vagyis a különbség valamelyest csökkent, de továbbra is jelentős maradt.

A Covid-járvány idején ez a különbség még nagyobb lett. 2019 és 2021 között Magyarországon 13,4-ről 16,2-re nőtt az ezer lakosra jutó halálozási arány, az EU-ban pedig 10,4-ről 11,9-re. Ez 2,8, illetve 1,5 halálesetnyi növekedést jelentett ezer lakosra vetítve. Vagyis a halálozási arány növekedése 2021-ben Magyarországon közel kétszer akkora volt, mint az EU-ban.

A régióban csak Bulgáriában magasabb a halálozási arány.

2025-ben Magyarországon ezer lakosra 13,1 halálozás jutott. Ez magasabb az uniós átlagnál (10,7), valamint Lengyelország, Csehország, Szlovákia és Románia értékénél is. A régiós országok közül csak Bulgária mutat kedvezőtlenebb értéket.

Mit eredményezett együtt a születések és a halálozások alakulása?

A természetes népességváltozás a születések és a halálozások egyenlege. Ha hosszabb időn át kevesebben születnek, mint ahányan meghalnak, a népesség természetes úton csökken.

Népességváltozás

Születések

Halálozások

Migráció egyenlege

A természetes népességváltozás a születések és a halálozások egyenlege. Ha hosszabb időn át kevesebben születnek, mint ahányan meghalnak, a népesség természetes úton csökken.

Természetes népességváltozás 1000 lakosra

Az éves természetes népességváltozás ezer lakosra vetítve

1 000 lakosra

Forrás: Eurostat, tps00019

A kevés születés és a tartósan magas halálozás miatt Magyarország népessége természetes úton fogy.

Magyarországon hosszú ideje többen halnak meg, mint ahányan születnek. 2025-ben természetes úton 5,4 fővel csökkent a népesség ezer lakosra vetítve, míg az EU-ban 3 fővel. A magyar természetes fogyás így az uniós átlagnál jóval nagyobb, és 2014-hez képest is tovább romlott a helyzet.

A természetes népességfogyás a régió egyik legnagyobbja.

2025-ben Magyarország természetes népességfogyása ezer lakosra vetítve 5,4 fő volt. Ez jóval magasabb az uniós átlagnál (3), valamint Lengyelország, Szlovákia és Csehország értékénél is. A régióban csak Romániában és Bulgáriában volt ennél nagyobb természetes fogyás.

Képes-e a migráció ellensúlyozni a természetes fogyást?

A migráció megváltoztathatja ezt a képet. Ha többen költöznek egy országba, mint ahányan elköltöznek, az ellensúlyozhatja a természetes fogyás egy részét – de hogy ez elegendő-e, az már külön kérdés.

Népességváltozás

Születések

Halálozások

Migráció egyenlege

Nettó migráció és statisztikai kiigazítás

Az éves nettó migráció és statisztikai kiigazítás ezer lakosra vetítve

1 000 lakosra

Forrás: Eurostat, tps00019

A migrációs egyenleg sem fordítja meg a népességfogyást.

2025-ben a természetes népességfogyás 5,4 fő volt ezer lakosra vetítve, miközben a nettó migráció és statisztikai kiigazítás együtt mindössze 0,1 fő volt ezer lakosra. Ez csak kis részben tudta ellensúlyozni a természetes fogyást.

Hogyan változott meg Magyarország korösszetétele?

Időskori eltartottsági ráta

100 aktív korú (20–64 éves) lakosra jutó 65 év feletti emberek száma a fenntarthatónak tekintett tartományhoz viszonyítva

Fenntartható tartomány

0–30

Terhelt zóna

30–50

Kritikus zóna

50–70

2014

25,7

2025

32,2

2014

28,4

2025

34,5

Forrás: Eurostat, tps00198

Egyre több időskorú jut az aktív korúakra.

A népesség korösszetétele is számít: az aktív korúak tartják el a társadalom idősebb tagjait. Az időskori eltartottsági ráta azt mutatja meg, hogy 100 aktív korú (20–64 éves) emberre hány 65 év feletti jut.

Magyarországon ez az arány 2014 és 2025 között 25,7-ről 32,2-re emelkedett: ma 100 aktív korú emberre több időskorú jut, mint tíz éve. Ez még valamivel kedvezőbb az Európai Unió 34,5-ös átlagánál, de a tendencia ugyanaz: a társadalom öregedésével egyre nagyobb eltartási teher jut az aktív korúakra.

Magyarország népessége természetes úton fogy, miközben a társadalom öregszik.

Az elmúlt több mint egy évtizedben a születések száma tartósan alacsony maradt, miközben a halálozási arány az uniós átlagnál jóval magasabb. Ennek eredménye, hogy 2025-ben természetes úton 5,4 fővel csökkent a népesség ezer lakosra vetítve, szemben az EU 3-as értékével.

A migráció ezt csak részben ellensúlyozza: 2025-ben a nettó migráció 0,1 fővel növelte a népességet ezer lakosra vetítve. Közben a társadalom öregszik: 2014 és 2025 között 25,7-ről 32,2-re nőtt az időskori eltartottsági ráta, vagyis 100 aktív korú emberre egyre több időskorú jut.

Magyarország egyszerre néz szembe népességfogyással és társadalmi öregedéssel, ami hosszú távon a munkaerőpiac, a nyugdíjrendszer és az egészségügy számára is komoly kihívást jelent.

Miért öregszik Magyarország társadalma, és mi alakítja a népesség változását?

Medián életkor

1000 lakosra jutó élveszületések száma

Átlagos életkor az első gyermek születésekor

1000 lakosra jutó halálozások száma

Természetes népességváltozás 1000 lakosra

Időskori eltartottsági ráta

Átlagos életkor az első gyermek születésekor

Időskori eltartottsági ráta

1000 lakosra jutó élveszületések száma

Medián életkor

Természetes népességváltozás 1000 lakosra

1000 lakosra jutó halálozások száma

Medián életkor

1000 lakosra jutó élveszületések száma

Átlagos életkor az első gyermek születésekor

1000 lakosra jutó halálozások száma

Természetes népességváltozás 1000 lakosra

Időskori eltartottsági ráta

Magyarország népessége természetes úton fogy, miközben a társadalom öregszik.

Hol áll Magyarország?

Kihívások

Természetes népességváltozás 1000 lakosra· 2025

1000 lakosra jutó halálozások száma· 2025

Medián életkor· 2025

Középmezőny

1000 lakosra jutó élveszületések száma· 2025

Időskori eltartottsági ráta· 2025

Erősségek

Átlagos életkor az első gyermek születésekor· 2024