Magyarország 2004-es uniós csatlakozása óta jelentősen nőtt a gazdaság teljesítménye. Az ország közelebb került az Európai Unió átlagához, de a régió több országa még gyorsabban fejlődött. Mi áll a felzárkózás mögött, és mi döntheti el a következő húsz év gazdasági sikerét?
Magyarország helyezése a gazdasági teljesítmény fő mutatóiban az Európai Unió 27 országa között.
Így olvasd a rangsort
23. hely
27. hely
7. hely
25. hely
24. hely
5. hely
24. hely
23. hely
19. hely
11. hely
7. hely
Magyarország helyezése a gazdasági teljesítmény fő mutatóiban az Európai Unió 27 országa között.
Így olvasd a rangsort
23. hely
27. hely
7. hely
25. hely
24. hely
5. hely
24. hely
23. hely
19. hely
11. hely
7. hely
Egy főre jutó GDP vásárlóerő-paritáson az EU átlagához viszonyítva.
A gazdasági növekedést több tényező együtt alakítja. Számít, hogy mennyit fogyasztanak a háztartások, mennyire termelékenyek a vállalatok és mennyit ruháznak be, milyen gazdaságpolitikát folytat az állam, és hogyan kapcsolódik Magyarország a világgazdasághoz. A következő fejezetekben ezeket nézzük meg közelebbről.
Háztartások és fogyasztás
Termelékenység és beruházások
Állami gazdaságpolitika
Külkereskedelem
A gazdasági növekedést több tényező együtt alakítja. Számít, hogy mennyit fogyasztanak a háztartások, mennyire termelékenyek a vállalatok és mennyit ruháznak be, milyen gazdaságpolitikát folytat az állam, és hogyan kapcsolódik Magyarország a világgazdasághoz. A következő fejezetekben ezeket nézzük meg közelebbről.
A gazdasági növekedés egyik legfontosabb motorja a háztartások fogyasztása. Nézzük meg, hogyan változott a fogyasztás, a foglalkoztatás és a nettó keresetek alakulása, és mit jelentett mindez a háztartások életszínvonalára nézve.
Egy főre jutó tényleges egyéni fogyasztás reálértéken, vásárlóerő-paritáson (PPS).
Az egy főre jutó tényleges egyéni fogyasztást több tényező alakítja. Meghatározza, hogy hányan dolgoznak, mekkora jövedelmet visznek haza a háztartások, és mennyit őriz meg ezek vásárlóerejéből az infláció. A következő fejezetekben azt vizsgáljuk meg, hogyan alakultak ezek a tényezők Magyarországon az elmúlt húsz évben, és hogyan befolyásolták a fogyasztás felzárkózását.
A foglalkoztatottak aránya a 20–64 éves népességben.
Vásárlóerő-paritáson (PPS) számított éves nettó keresetek.
A fogyasztói árak éves változása.
A gazdasági teljesítmény egyik fontos összetevője, hogy mennyit és milyen hatékonysággal termelnek a vállalatok. Ebben a fejezetben a termelékenység és a beruházások alakulását nézzük meg az elmúlt húsz évben.
Háztartások és fogyasztás
Termelékenység és beruházások
Állami gazdaságpolitika
Külkereskedelem
A gazdasági teljesítmény egyik fontos összetevője, hogy mennyit és milyen hatékonysággal termelnek a vállalatok. Ebben a fejezetben a termelékenység és a beruházások alakulását nézzük meg az elmúlt húsz évben.
A vállalati szektor beruházásai a GDP százalékában.
Az egy foglalkoztatottra jutó termelékenység az EU átlagának százalékában.
Az állam gazdaságpolitikája a gazdasági növekedés egyik fontos tényezője: a közkiadásokon, az adókon, a beruházásokon és a gazdasági szabályozáson keresztül alakítja a gazdasági környezetet. Ebben a fejezetben azt nézzük meg, hogyan változott az állam szerepe a magyar gazdaságban az elmúlt húsz évben.
Háztartások és fogyasztás
Termelékenység és beruházások
Állami gazdaságpolitika
Külkereskedelem
Az állam gazdaságpolitikája a gazdasági növekedés egyik fontos tényezője: a közkiadásokon, az adókon, a beruházásokon és a gazdasági szabályozáson keresztül alakítja a gazdasági környezetet. Ebben a fejezetben azt nézzük meg, hogyan változott az állam szerepe a magyar gazdaságban az elmúlt húsz évben.
Az államháztartás összes kiadása a GDP százalékában.
Az állami beruházások a GDP százalékában.
Az állami kiadások és beruházások finanszírozása hosszú távon csak akkor fenntartható, ha az állam bevételei lépést tartanak a kiadásokkal. A következő két mutató azt mutatja meg, mekkora hiány és adósság alakult ki ennek következtében.
Az államháztartás egyenlege a GDP százalékában.
Az államadósság a GDP százalékában.
Magyarország Európa egyik legnyitottabb gazdasága. Az export a gazdasági növekedés egyik legfontosabb motorja, de a hosszú távú felzárkózást az is meghatározza, hogy milyen termékekből és szolgáltatásokból áll ez az export.
Háztartások és fogyasztás
Termelékenység és beruházások
Állami gazdaságpolitika
Külkereskedelem
Magyarország Európa egyik legnyitottabb gazdasága. Az export a gazdasági növekedés egyik legfontosabb motorja, de a hosszú távú felzárkózást az is meghatározza, hogy milyen termékekből és szolgáltatásokból áll ez az export.
Az áruk és szolgáltatások exportja a GDP százalékában.
A magas technológiai termékek aránya a teljes exporton belül.
Az elmúlt húsz évben jelentősen fejlődött a magyar gazdaság, de a felzárkózás nem volt egyenletes, és az utóbbi években megtorpant.
A foglalkoztatás és a keresetek emelkedtek, a vállalati és állami beruházások is magasak maradtak, miközben a termelékenység javulása elmaradt. A magyar gazdaság továbbra is erősen exportorientált, de a high-tech export súlya csökkent.
Mindezek eredményeként Magyarország ma is az uniós rangsor alsó részén helyezkedik el, miközben több régiós ország gyorsabban zárkózott fel.
A legfontosabb mutatók EU-s rangsora alapján.
↘ -4 hely
2004 óta
↘ -8 hely
2004 óta
↘ -4 hely
2005 óta
↗ +1 hely
2004 óta
↘ -1 hely
2004 óta
↘ -3 hely
2013 óta
↘ -6 hely
2014 óta
↗ +17 hely
2009 óta
↗ +5 hely
2014 óta
↘ -3 hely
2007 óta
Az összehasonlítás alapja mutatónként a 2004-es év, vagy az azt követő első elérhető adat.
