Oktatás · 9 perc olvasás

Felkészíti-e a magyar oktatás a következő generációt a jövőre?

Az oktatás hosszú távon meghatározza egy ország versenyképességét, termelékenységét és társadalmi mobilitását. Az elmúlt húsz évben Magyarország oktatási rendszere számos területen változott, de nem minden mutató haladt ugyanabba az irányba.

Hol áll Magyarország az EU-ban az oktatásban?

Magyarország helyezése az oktatási ráfordítás, a részvétel és az eredmények fő mutatóiban az Európai Unió 27 országa között.

21. hely

Oktatási kiadások a GDP arányában

23. hely

Egy tanulóra jutó kiadás

3. hely

Óvodai részvétel

18. hely

Korai iskolaelhagyás

25. hely

Felsőfokú végzettségűek aránya

16. hely

Összesített PISA-eredmény

14. hely

Sem oktatásban, sem foglalkoztatásban nem részt vevő fiatalok aránya

Hol áll Magyarország az EU-ban az oktatásban?

Magyarország helyezése az oktatási ráfordítás, a részvétel és az eredmények fő mutatóiban az Európai Unió 27 országa között.

21. hely

Oktatási kiadások a GDP arányában

23. hely

Egy tanulóra jutó kiadás

3. hely

Óvodai részvétel

18. hely

Korai iskolaelhagyás

25. hely

Felsőfokú végzettségűek aránya

16. hely

Összesített PISA-eredmény

14. hely

Sem oktatásban, sem foglalkoztatásban nem részt vevő fiatalok aránya

Oktatási kiadások a GDP arányában

Közkiadások az iskola-előkészítőtől a felsőoktatásig, a GDP százalékában (ISCED 2011).

% GDP

Forrás: Eurostat, educ_uoe_fine06

Magyarország az EU-átlagnál kisebb arányban költ oktatásra.

Magyarország 2015 óta minden összehasonlítható évben a GDP kisebb részét fordította oktatásra, mint az EU átlaga. 2023-ban a magyar kiadás 3,6% volt, szemben az uniós 4,7%-kal. Az elmúlt években a magyar érték tovább csökkent, miközben az EU átlaga lényegében stabil maradt.

A régióban is az alsó mezőnyben költünk oktatásra.

Magyarország a vizsgált régiós országok között is az utolsó előtti helyen áll: 2023-ban csak Románia fordított kisebb arányt oktatásra. A GDP-hez viszonyított magyar kiadás 3,6% volt, miközben a legtöbb régiós ország ennél nagyobb arányt fordított oktatásra.

Egy tanulóra jutó kiadás

Az oktatásra fordított kiadás egy tanulóra, vásárlóerő-paritáson.

PPS (1 PPS = 1 euró vásárlóereje az EU átlagos árszintjén)

Forrás: Eurostat, educ_uoe_fini04

Az egy tanulóra jutó kiadásokban is lemaradás látszik.

A GDP-arányos ráfordítások mellett az is számít, hogy ténylegesen mennyi jut egy tanulóra. Magyarország ezen a mutatón is elmarad az uniós átlagtól, és több régiós ország is többet költ egy diák oktatására. Ez arra utal, hogy a magyar oktatási rendszer nemcsak összességében fordít kevesebb forrást oktatásra, hanem egy tanulóra vetítve is szűkösebb erőforrásokból gazdálkodik.

Hányan jutnak be és maradnak bent az oktatási rendszerben?

Az oktatásra fordított források önmagukban még nem garantálják a jobb eredményeket. Az is meghatározó, hogy a fiatalok milyen arányban jutnak be az oktatási rendszerbe, mennyien fejezik be tanulmányaikat, és hányan hagyják el idő előtt az iskolát. A következő fejezet azt mutatja meg, hogyan alakult Magyarországon az oktatásban való részvétel az elmúlt húsz évben.

Befektetés az oktatásba

Elég forrás jut az oktatásra?

Részvétel az oktatásban

Részt vesznek-e benne a fiatalok?

Tanulási eredmények

Milyen tudást szereznek?

Belépés a munkaerőpiacra

Hogyan hasznosul ez a munkaerőpiacon?

Óvodai részvétel

A 3 éves kortól a kötelező iskolakezdésig oktatásban részt vevő gyermekek aránya.

Forrás: Eurostat, educ_uoe_enra21

Az oktatás szinte minden gyermek számára már óvodás korban elkezdődik.

Magyarországon az óvodai részvétel aránya tartósan magas, és az elmúlt években az uniós átlag fölé került. Ez azt jelenti, hogy a gyermekek túlnyomó többsége már az iskola előtt bekapcsolódik a köznevelési rendszerbe, így ezen a téren Magyarország az uniós átlagnál is jobban teljesít.

Magyarország a régió élmezőnyéhez tartozik.

Magyarországon az óvodai részvétel aránya nemcsak az uniós átlagot haladja meg, hanem a régióban is a legmagasabb. A gyermekek túlnyomó többsége már az iskola előtt bekapcsolódik a köznevelési rendszerbe, így ezen a téren Magyarország egyértelműen a régió élén áll.

Korai iskolaelhagyás

Az oktatást és képzést idő előtt elhagyók aránya.

Forrás: Eurostat, sdg_04_10

Kevesebben hagyják el idő előtt az iskolát.

Az elmúlt húsz évben jelentősen csökkent a korai iskolaelhagyók aránya Magyarországon, de közben az uniós átlag még gyorsabban javult. Míg korábban Magyarország jóval az EU átlaga alatt volt, mára kissé fölé került, vagyis a korábbi előnyünk eltűnt.

Felsőfokú végzettségűek aránya

A felsőfokú végzettséggel rendelkezők aránya a fiatal felnőttek körében.

Forrás: Eurostat, sdg_04_20

Többen szereznek diplomát, de a felzárkózás lassú.

A felsőfokú végzettségűek aránya folyamatosan emelkedett Magyarországon, azonban az uniós átlag ennél gyorsabban nőtt. Ennek következtében Magyarország továbbra is az Európai Unió alsó harmadában helyezkedik el.

A régió több országa gyorsabban növelte a diplomások arányát.

Csehország, Lengyelország és különösen Románia az elmúlt két évtizedben nagyobb előrelépést tett a felsőfokú végzettségűek arányának növelésében. Magyarországon is javult a mutató, de a régiós versenytársak egy része gyorsabban zárkózott fel.

Iskolai végzettség a 25–34 évesek körében

A 25–34 évesek legmagasabb iskolai végzettségének megoszlása Magyarországon és az EU-ban.

Alacsonyabb végzettség

Középfokú végzettség

Felsőfokú végzettség

2004

2025

Forrás: Eurostat

Magyarországon is nőtt a diplomások aránya, de az EU-ban gyorsabb volt a bővülés.

Húsz év alatt csökkent az alacsonyabb végzettségűek aránya, és nőtt a diplomásoké. Magyarországon azonban továbbra is jóval nagyobb a középfokú végzettségűek csoportja, miközben az uniós átlagban sokkal többen rendelkeznek felsőfokú végzettséggel.

Milyen tudást és készségeket szereznek a magyar diákok?

A tanulási eredmények mutatják meg, hogy az oktatás végül milyen tudást és készségeket ad át a diákoknak. A nemzetközi mérések alapján összehasonlítható, hogyan teljesítenek a magyar diákok európai társaikhoz képest.

Befektetés az oktatásba

Elég forrás jut az oktatásra?

Részvétel az oktatásban

Részt vesznek-e benne a fiatalok?

Tanulási eredmények

Milyen tudást szereznek?

Belépés a munkaerőpiacra

Hogyan hasznosul ez a munkaerőpiacon?

Összesített PISA-eredmény

A matematikai, szövegértési és természettudományos eredmények átlaga.

pont

Forrás: OECD

A magyar PISA-eredmények 2006 óta romlottak, 2025-ben összességében az uniós átlag körül alakultak.

A PISA az OECD háromévente végzett nemzetközi felmérése, amely a 15 éves diákok matematikai, szövegértési és természettudományos tudását méri. A magyar eredmények 2009 után összességében romlottak, a legnagyobb visszaesés 2022 és 2025 között következett be. 2025-ben 464 pontot értek el, ami gyakorlatilag megegyezik az uniós 463 pontos átlaggal, miközben az EU élvonalának 489 pontos eredményétől továbbra is számottevően elmaradnak.

A régióban Csehország és Lengyelország teljesít a legjobban.

Csehország és Lengyelország tartósan jobb eredményeket ér el Magyarországnál. 2025-ben Szlovákia eredménye is kissé magasabb volt a magyarnál, Románia ugyanakkor gyengébben teljesített.

PISA eredmények területenként

pont

Magyarország

EU átlag

EU élvonal^** felső 20% átlaga

2006

Szövegértés

482

517

482

Matematika

490

525

491

Természettudomány

496

531

504

Forrás: OECD

2006-ban a magyar eredmények közel álltak az uniós átlaghoz.

2006-ban a magyar diákok mindhárom vizsgált területen az uniós átlag közelében teljesítettek. Szövegértésből és matematikából gyakorlatilag azonos eredmény született, természettudományból pedig Magyarország 8 ponttal az uniós átlag fölött teljesített.

2025-ben szövegértésből az uniós átlagon, matematikából kissé alatta, természettudományból fölötte teljesített Magyarország.

2025-ben Magyarország szövegértésből 452, matematikából 459, természettudományból 480 pontot ért el. Ez szövegértésből megegyezik az uniós átlaggal, matematikából 1 ponttal elmarad attól, természettudományból pedig 4 ponttal meghaladja. A 2006-os eredményekhez képest azonban mindhárom területen alacsonyabb pontszám született.

Felnőttkori készségek Magyarországon és az EU-ban

A 16–65 évesek készségszintjének megoszlása a PIAAC 2023 felmérésben.

1. szint vagy alatta

2–3. szint

4–5. szint

Szövegértés

Számolási készség

Adaptív problémamegoldás

EU-átlag: a PIAAC 2023-ban részt vevő, nyilvánosan elérhető adattal rendelkező EU-tagállami joghatóságok egyszerű átlaga. Belgium a forrásban flamand régióként szerepel.

Forrás: OECD Survey of Adult Skills (PIAAC), Cycle 2 public-use files, PIAAC Cycle 2 (2023)

Magyarországon több az alacsony készségszintű felnőtt, mint az uniós összevetésben.

A PIAAC azt mutatja meg, mennyire tudják a felnőttek a szövegeket, számokat és információkat a mindennapi helyzetekben használni. Magyarországon mindhárom területen nagyobb az 1. szinten vagy az alatt teljesítők aránya, mint az összehasonlításban szereplő EU-országok átlagában.

Az 1. szint vagy az alatti teljesítmény az egyszerű, közvetlenül megadott információk kezeléséhez szükséges készségeket jelzi; az összetettebb feladatok már nagyobb kihívást jelentenek. A 4–5. szinten pedig mindhárom területen kisebb a magyar felnőttek aránya, mint az EU-országok átlagában.

Hasznosulnak a megszerzett készségek a munkaerőpiacon?

Az oktatás végső célja nem csupán a tudás megszerzése, hanem az is, hogy a fiatalok sikeresen belépjenek a munkaerőpiacra. A következő mutatók azt vizsgálják, hogy az iskolarendszer után mennyire tudnak a fiatalok továbbtanulni, munkát találni és bekapcsolódni a gazdaságba.

Befektetés az oktatásba

Elég forrás jut az oktatásra?

Részvétel az oktatásban

Részt vesznek-e benne a fiatalok?

Tanulási eredmények

Milyen tudást szereznek?

Belépés a munkaerőpiacra

Hogyan hasznosul ez a munkaerőpiacon?

NEET ráta

A sem nem dolgozó, sem nem tanuló 15–29 éves fiatalok aránya.

Forrás: Eurostat, edat_lfse_22

Kevesebb fiatal szorul ki a tanulásból és a munkából.

A 15–29 éves, sem nem dolgozó, sem nem tanuló fiatalok aránya Magyarországon jelentősen csökkent az elmúlt két évtizedben. Ez arra utal, hogy ma többen tudnak sikeresen továbblépni az oktatásból a munka világába.

A régióban is alacsony a sem nem dolgozó, sem nem tanuló fiatalok aránya.

Magyarország a régiós országok között is viszonylag alacsony NEET-rátával rendelkezik. Bár több ország hasonló eredményt ért el, a fiatalok munkaerőpiaci átmenete összességében kedvezőbb, mint két évtizeddel ezelőtt.

Az oktatásba való belépés sikeres, a legnagyobb kihívás a tanulási eredmények javítása.

Az elmúlt húsz évben egyre többen jutottak el a felsőfokú végzettségig. A gyermekek szinte mindegyike már óvodás korban bekapcsolódik az oktatási rendszerbe, csökkent a korai iskolaelhagyás, és nőtt a diplomások aránya. Közben azonban az EU gyorsabban növelte a diplomások arányát, a korai iskolaelhagyásban pedig Magyarország korábbi előnye eltűnt.

Az oktatásra fordított források az uniós átlag alatt maradtak, és a PISA-eredmények a 2006-os magyar szinthez képest alacsonyabbak. A PIAAC alapján Magyarországon mindhárom vizsgált készségterületen magasabb az alacsony készségszinten teljesítő felnőttek aránya, mint az összehasonlításban szereplő EU-országok átlagában.

A fiatalok munkaerőpiaci átmenete közben javult: jelentősen csökkent a sem nem tanuló, sem nem dolgozó fiatalok aránya. A kérdés ma inkább az, hogy a rendszerből kilépők milyen tudással és készségekkel lépnek tovább.

Felkészíti-e a magyar oktatás a következő generációt a jövőre?

Oktatási kiadások a GDP arányában

Egy tanulóra jutó kiadás

Óvodai részvétel

Korai iskolaelhagyás

Felsőfokú végzettségűek aránya

Összesített PISA-eredmény

Sem oktatásban, sem foglalkoztatásban nem részt vevő fiatalok aránya

Óvodai részvétel

Sem oktatásban, sem foglalkoztatásban nem részt vevő fiatalok aránya

Összesített PISA-eredmény

Korai iskolaelhagyás

Oktatási kiadások a GDP arányában

Egy tanulóra jutó kiadás

Felsőfokú végzettségűek aránya

Oktatási kiadások a GDP arányában

Egy tanulóra jutó kiadás

Óvodai részvétel

Korai iskolaelhagyás

Felsőfokú végzettségűek aránya

Összesített PISA-eredmény

Sem oktatásban, sem foglalkoztatásban nem részt vevő fiatalok aránya

2004

2025

Szövegértés

Számolási készség

Adaptív problémamegoldás

Az oktatásba való belépés sikeres, a legnagyobb kihívás a tanulási eredmények javítása.

Hol áll Magyarország?

Kihívások

Korai iskolaelhagyás· 2025

Oktatási kiadások a GDP arányában· 2023

Egy tanulóra jutó kiadás· 2023

Felsőfokú végzettségűek aránya· 2025

Középmezőny

NEET ráta· 2025

Összesített PISA-eredmény· 2025

Erősségek

Óvodai részvétel· 2024