Mitől működik jól egy állam?

Az elmúlt években jelentősen fejlődtek a digitális közszolgáltatások. A magyar rendszer ma már az európai középmezőnyhöz tartozik, és ha így folytatódik, a jövőben az élmezőnybe is bekerülhet.

A digitális közszolgáltatások fejlettsége azonban nem ugyanaz, mint az állam egészének hatékonysága.

Ez a mutató azt méri, hogy mennyire jó minőségűek a közszolgáltatások, és mennyire képes az állam hatékonyan végrehajtani a szakpolitikákat. Magyarország pontszáma 2004 óta többnyire az EU-átlag alatt alakult.

A pontszám az elmúlt húsz évben ingadozott, de a magyar érték 2024-ben is jóval az EU-átlag alatt maradt. A 0-s érték a világátlagot jelöli, az EU élvonalának átlaga pedig 1.8-2.0 között mozog.

A World Bank jogállamiság-mutatója azt vizsgálja, hogy egy országban mennyire érvényesülnek a szabályok, mennyire működnek kiszámíthatóan az intézmények, és mennyire tartják be a törvényeket az állam szereplői és az állampolgárok.

A 0 a világátlagot jelenti: a pozitív érték jobb, a negatív érték gyengébb teljesítményt jelez ehhez képest.

Magyarország 2004-ben még közel volt az EU-átlaghoz, azóta azonban fokozatosan távolodott tőle. 2024-re már jelentősen az EU-átlag alatt áll, és utolsó előtti az EU-ban.

2004-ben Magyarország még a vizsgált régiós országok többségénél magasabb értéket ért el.

Azóta azonban fokozatosan romlott a helyzete. A magyar érték 0,84-ről 0,19-re csökkent, miközben Csehország, Lengyelország, Szlovákia és Románia magasabb szinten maradt.

2024-ben már csak Bulgária értéke volt alacsonyabb Magyarországénál.

A World Bank korrupciókontroll-mutatója azt mutatja, hogy egy országban mennyire képes az állam visszaszorítani, hogy a közhatalmat magánérdekekre használják. A mutató a kisebb és nagyobb léptékű korrupciót, valamint azt is figyelembe veszi, mennyire képesek az intézmények ellenállni az állami működés eltérítésének.

A 0 a világátlagot jelenti: a pozitív érték jobb, a negatív érték gyengébb teljesítményt jelez ehhez képest.

Magyarország értéke 2004-ben még a világátlag fölött volt, azóta azonban fokozatosan csökkent. 2024-re már a világátlag környékére került, és jelentősen elmarad az EU átlagától.

A Transparency International Korrupcióérzékelési Indexe (CPI) azt mutatja, hogyan ítélik meg szakértők és üzleti szereplők a közszféra korrupciós kitettségét. Az index 0-tól 100-ig terjed: a magasabb pontszám tisztább, az alacsonyabb korruptabb közszférát jelez.

Magyarország pontszáma 2012 és 2025 között 55-ről 40 pontra csökkent. Közben az EU-átlag nagyrészt stabil maradt, így Magyarország egyre távolabb került az uniós mezőnytől.

2025-ben Magyarország az EU utolsó előtti helyén állt, vagyis mindössze egy uniós ország kapott alacsonyabb pontszámot.

A World Bank Voice & Accountability mutatója azt nézi, hogy mennyire tudnak az állampolgárok beleszólni a kormányzásba, és mennyire tudják számon kérni a döntéshozókat. A mutató többek között a politikai részvételt, a véleménynyilvánítás szabadságát, a civil részvételt és a szabad sajtó működését is figyelembe veszi.

Magyarország értéke 2004-ben még nagyjából az EU-átlag körül volt, azóta azonban fokozatosan csökkent. Közben az EU-átlag lényegében stabil maradt, így a magyar érték egyre távolabb került az uniós mezőnytől.

2024-ben Magyarország az EU utolsó helyén állt ezen a mutatón. A rangsor alapján egyetlen másik uniós ország sem kapott alacsonyabb értéket.

A mutató azt méri, hogy a megkérdezettek mekkora része bízik a nemzeti kormányban. Az OECD felmérésében azt kérdezik az emberektől, hogy bíznak-e abban, hogy a kormány helyesen cselekszik.

2006-ban a magyaroknak csak mintegy 30%-a bízott a kormányban. 2008–2010 között ez az arány 20% körülire esett, majd 2017–18-ra 42% körülire emelkedett, és ezzel elérte az EU-átlagot.

A bizalom ezután néhány évig magas maradt, 2022 óta azonban ismét csökkent. 2025-ben a magyarok mintegy 34%-a bízott a kormányban, szemben az EU 44%-os átlagával.

Az Eurobarometer azt méri, hogy a lakosság mekkora része bízik a parlamentben. Magyarországon a parlamentbe vetett bizalom 2004-ben még az uniós átlag körül volt, 2008–2009-ben azonban jelentősen visszaesett. 2017–2019 között ismét az EU-átlag fölé került, majd az utóbbi években újra közelebb került hozzá.

A legutóbbi adatok alapján a parlament megítélése összességében közelebb áll az EU-átlaghoz, mint több más intézményi mutató esetében.

Az Eurobarometer azt méri, hogy a lakosság mekkora része bízik a bíróságokban és az igazságszolgáltatásban.

Magyarországon a bizalom az elmúlt húsz évben ingadozott, de hosszabb távon emelkedett. 2004-ben a lakosság valamivel több mint fele bízott a bíróságokban, a legutóbbi adatok szerint pedig már közel 60%.

A magyar érték többnyire az EU-átlag közelében alakult. A legutóbbi mérésben a magyar és az uniós átlag gyakorlatilag azonos szinten van.

Az EU Justice Scoreboard azt méri, hogy a lakosság mekkora része tartja függetlennek a bíróságokat.

Miközben a bíróságokba vetett bizalom viszonylag stabil maradt, a bíróságok függetlenségének megítélése jelentősen romlott. Magyarországon 2016-ban még közel minden második ember függetlennek tartotta a bíróságokat, 2026-ra ez az arány mintegy 30%-ra csökkent. Az EU-átlag eközben 55% körül van.

A két mutató együtt jól mutatja, hogy az intézményi bizalom és az intézményi függetlenség eltérő kérdések.